december 26, 2024
loneliness

Magány

A magány növelheti a demencia kockázatát

Az idős emberek társadalmi elszigeteltsége az agy térfogatának csökkenését okozhatja.

A társas érintkezés hiányát és a beszélgetésből származó agyi stimuláció hiányát korábban összefüggésbe hozták a demenciával.

A kutatók azt akarták megérteni, hogy az elszigeteltség hogyan hat az agyra, ezért 8896 65 év feletti embert vizsgáltak meg, akiknél MRI-vizsgálatot végeztek.

A vizsgálatban részt vevő önkénteseket megkérdezték, milyen gyakran léptek kapcsolatba rokonaikkal és barátaikkal, akik nem éltek velük, találkoztak vagy beszéltek telefonon.

Választhattak minden nap, hetente többször, havonta többször vagy ritkán.

magány

A társas érintkezés hiánya és az idősebbek agya közötti összefüggésről kiderült, hogy még akkor is fennáll a helyzet, ha az agyat befolyásoló egyéb tényezők, például súly, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások, valamint, hogy cukorbeteg-e. figyelembe kell venni

A legalacsonyabb szintű szociális kontaktussal rendelkező emberek agya jelentősen kisebb volt

A legalacsonyabb szintű társas érintkezéssel rendelkezők agytérfogata lényegesen kisebb volt, mint a legtöbb társas érintkezéssel rendelkezőké.

A teljes agytérfogatuk, ami a fehér és a szürkeállomány összege a koponyán belüli teljes térfogat százalékában, 67,3 százalék volt a legalacsonyabb érintkezési csoportban, szemben a legmagasabb kontakt csoport 67,8 százalékával.

A magány megszüntetése fontos cél lenne az időseknél

Alacsonyabb volt az agytérfogatuk, beleértve a hippocampust és az amygdalát, amik szerepet játszanak a memóriában, és összefüggésben állnak a demenciával.

A hippocampus az egyik első olyan terület, amit az Alzheimer-kór érint

Előfordulhat, hogy a társas érintkezés hiánya felgyorsítja az agy fokozatos zsugorodását, ami az életkor előrehaladtával történik.

A magányos emberek azonban általában egészségtelenebb életmódot folytatnak, ami káros lehet az agyukra.

Dr. Toshiharu Ninomiya, a tanulmány vezető szerzője, a japán Kyushu Egyetem munkatársa elmondta: „A társadalmi elszigeteltség egyre nagyobb problémát jelent az idős emberek számára.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az agysorvadás és a demencia kialakulásának megelőzésében előnyös lehet a magányos embereknek nyújtott támogatás a másokkal való kapcsolatuk megkezdéséhez és fenntartásához.”

A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány azonban megjegyzi, hogy azok az emberek, akik elveszítik az agy térfogatát, személyiségbeli változásokat tapasztalhatnak, például apatikusabbá válhatnak.

A magány oda vezethet, hogy ritkábban keresik más emberek társaságát.

A vizsgálatban részt vevő, szociálisan elszigetelt emberek agyában több kisebb károsodás, úgynevezett fehérállományi lézió is volt, mint a gyakori társas érintkezéssel élő embereknél.

A fehérállományi elváltozásokból álló koponyaűri térfogat aránya 0,30 százalék volt a szociálisan izolált csoportban, míg a leginkább szociálisan kötődő csoportban 0,26.

A kutatók azt találták, hogy a depresszió, ami az agy zsugorodásával függ össze, részben megmagyarázza a társadalmi elszigeteltség és az agytérfogat közötti kapcsolatot.

A depresszió tünetei azonban ennek az eredménynek csak egy kis részét magyarázták.

Dr. Ninomiya elmondta: „Bár ez a tanulmány egy pillanatfelvétel az időről, és nem határozza meg, hogy a társadalmi elszigeteltség agysorvadást okoz-e.

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az idős emberek társadalmilag stimuláló csoportoknak való kitétele megállította vagy akár vissza is fordította az agy térfogatának csökkenését, valamint a gondolkodási és memóriakészségek javulását.

Így lehetséges, hogy a másokkal gyakoribb kapcsolat tartások megelőzhetik az agytérfogat-csökkenést és a gyakran ezt követő demenciát.

Vélemény, hozzászólás?

Optimized by Optimole