Egy új tanulmány szerint még az alacsony „dózis” is csökkenti a korai halálozás kockázatát: Szakértőnk mérlegeli a bizonyítékokat a csodaszerre vonatkozóan, amit MINDEN háziorvosnak fel kellene írnia.

Ezt a gyógyszert professzor Rob Galloway írta fel.

Milliárd milliárdokat költöttek, hogy megtalálják ezt az álomdrogot; ami csökkenti a szívbetegségek kockázatát, segít megelőzni a rákot , kezeli a depressziót , nagymértékben csökkenti a Covid megbetegedésének esélyét, csökkenti a demencia kockázatát, javítja a szexuális funkciót, és nincs mellékhatása.

Egy gyógyszer, amiből minél többet vesz be, annál nagyobb az előnye. Ezzel a gyógyszerrel elkezdhetjük kezelni azt az elsöprő válságot, amivel minden egészségügyi rendszer szembesül.

Azonnali kasszasiker lenne, de természetesen szükségünk van arra, hogy ez az új gyógyszer a lehető legolcsóbb legyen – és mindenki bevehesse anélkül, hogy meg kellene várnia hogy az orvos felírja.

Azok számára, akik szkeptikusak ezzel a csodaszerrel kapcsolatban, szilárd bizonyítékra van szükségünk, hogy működik – teljesen jogosan, mert túl szépnek és jónak hangzik, hogy igaz legyen.

• Csodálatos módon ez a gyógyszer létezik, és gyakorlatilag mindig is létezett.

A probléma az, hogy az orvosi egyetemen nem tanítanak erről senkit és közülünk, orvosok közül nagyon kevesen próbáltuk rávenni a pácienseinket, hogy szedjék (a társaim és én túlságosan el voltunk foglalva a gyógyszergyárak képviselői álltal adott ingyenes utazgatás, étkezés és finomságok megtartásával).

De az elmúlt néhány évben elképesztő bizonyítékokat találtak erre a csodaszerre; leginkább az elmúlt hetekben, két jelentős tanulmánnyal – az egyik a felnőttekre gyakorolt hatását vizsgálta; a másik a gyerekekét.

Egy nagy 17 tanulmányból álló az European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban két héttel ezelőtt közzétett, több mint 225 000 beteg bevonásával készült tanulmány azt mutatta, hogy a gyógyszer kis adagja jelentősen csökkenti a korai halálozás kockázatát. És az „adag” minden kis növelésével a hatás még jobb lett.

A Family Medicine folyóiratban két héttel korábban jelent meg egy másik tanulmány, amely kevésbé volt népszerű, de hosszú távon még ennél is nagyobb lehet a hatása.

Ez azt a 60 gyermeket vizsgálta, akik napi rendszerességgel kapták ezt a gyógyszert három hónapon keresztül, és összehasonlították az eredményeiket 30 olyan gyermekéval, akik nem.

Azoknak a gyerekeknek, akiknek ezt a gyógyszert felírták, jelentősen javult a tüdőfunkciójuk, abban a tekintetben, hogy egy másodperc alatt mennyi levegőt tudtak kilélegezni. Az alacsony szint az asztmát jelzi; a magasabb szintek egészséges tüdőt tükröznek.

Bár a gyerekekre gyakorolt hatás életüknek ezen a pontján nem jelentős – befolyásolja a sportteljesítményüket –, ha a következő 50, 60, 70 éven keresztül naponta szednék a gyógyszert, akkor a tüdőfunkciójuk jó marad és a légúti megbetegedések esélye sokkal kisebb lenne, mint a gyógyszert nem kapó társaik.

Biztos vagyok benne, hogy mostanra már tudja, melyik csodaszerről beszélek: ez a testmozgás.

Nem kerül közel se olyan sokba mint a konditerembe járás, súlypumpa, testépítő, izzadságkeltő, vasember, triatlonos gyakorlatok.

Egyszerű séta vagy kocogás bármilyen ruhában és cipőben, nem az Instagram számára, és egy fillérbe se kerül.

Szinte bárki meg tudja csinálni, egészségi állapotától vagy életkorától függetlenül – ez olyan egyszerű, mintha egyik lábát a másik elé tenné, és valóban a legcsodálatosabb eredményekkel jár.

A testedzések és torna erényeinek istenitésével az a probléma, hogy hagyományosan a szuper fitt és szupergyönyörűek csinálják – gyakran olyan mennyiségű és típusú testmozgást szorgalmazva, ami bárkit eltántorít a testmozgástól.

Középkorú férfiként azonban, akinek az edzés előtti és edzés utáni testét a legkevésbé valószínű, hogy valaha megosztják a közösségi médiában, biztosíthatom Önt, hogy a testmozgás mindenki számára előnyös – és ami döntő jelentőségű, még kis mennyiségben is rendkívül jótékony hatásai vannak különösen az öregedés során.

Nem mindig gondolkodtam ilyen határozottan – sőt, amikor 1995-ben orvostanhallgatóként kezdtem, azt tanították nekünk, hogy a legtöbb betegség a balszerencse következménye, és műtétekkel vagy gyógyszerekkel lehet orvosolni a problémát.

Az idő múlásával és a több ezer beteg kezelésének tapasztalataival azonban rájöttem, hogy ez mennyire helytelen: a sok betegség nem csak a szerencsétlenségnek köszönhető, hanem a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a szegénység és a hiányosságoknak is.

A betegeknek adott kezelések többnyire ragtapaszok – sokféle betegség egyetlen fenntartható kezelése a megelőzés („fenntartható”, mert nincs mellékhatása és javítja az életminőséget – és ingyenes!).

A mozgás pedig az egészséges élet egyik kulcsa.

A European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban említett tanulmány egy példa erre.

A Lipid and Blood Pressure Meta-analysis Collaboration – a szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó kutatók nemzetközi csoportja – kutatói megvizsgálták a napi séta hatásairól publikált összes tanulmányt.

A legtöbb ember azt gondolja, hogy napi 10 000 lépést kell megtennie egészségének javítása érdekében. A probléma az, hogy ez soknak tűnik, és elriasztja az embereket attól, hogy akár napi pár ezer lépést is tegyenek, mert nem hiszik, hogy valaha is megtehetnek 10 000-et.

Valójában, amint azt sokan nem tudják, a bűvös 10 000 lépés egy marketing trükk, amit az 1960-as években egy japán cég dolgozott ki, aki feltalálta a lépésszámlálót.

A 10 ezres szám ’10 000′ japán karaktere úgy néz ki, mint egy sétáló ember, ezért a készüléket 10 000 lépés mérőjének nevezték és azt mondták, hogy 10 000 lépés az arany szám. Megragadt, és elfogadott „bölcsesség” lett. Az igazi bölcsesség azonban az adatokban és a tudományos tanulmányokban rejlik.

A lépések tanulmányozása során olyan adatokat vizsgáltak, ahol az emberek legalább egy hétig rögzítették lépéseiket: elemzésük kimutatta, hogy mindössze napi 4000 lépés csökkenti a halálozás esélyét hét év alatt. Ezen felül minden 1000 lépés után további 15 százalékkal csökkent a halálozási kockázat.

De az előnyök nem az intenzívebb gyakorlaton múltak, hanem a lépések számán.

Ráadásul a haszon nagyobb volt az életkor előrehaladtával.

Tehát a tanács az, hogy bármilyen egészségi állapotú is legyen, csak sétáljon és kocogjon.

A Sexual Medicine Reviews folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány kimutatta, hogy a nők szexuális izgalom javulást tapasztalnak edzés után – mind azonnal, mind pedig hosszú távú edzéssel.

Csak mérsékelt mennyiségű testmozgást kell végeznie – heti 150 perc közepes intenzitású fizikai tevékenység, például gyors séta hogy tapasztalja ezeket az előnyöket.

Ami a gyerekeket illeti, a legújabb tanulmány (amint azt a Family Medicine folyóiratban említettük és közzétették) a „napi mérfőld” megtevő gyerekeken alapult. Ezt a kezdeményezést Elaine Wyllie, a skóciai Stirlingben található St Ninian’s Általános Iskola igazgatója dolgozta ki 2012-ben. .

Annak ellenére, hogy az iskola kiválóan teljesített a sportban, csak a néhány sportos gyerek végzett gyakorlatokat. Ezért arra biztatta a tanárokat, hogy minden gyereket vigyenek el napi 15 percre – jó idő esetén sétálni, kocogni vagy futni, hogy javítsák általános kondíciójukat.

A hatás azonnali volt. Nemcsak testi egészségükre, hanem tanulmányi eredményeikre és mentális egészségükre is.

A környék más iskolái is észrevették és elkezdték átvenni ugyanezeket az elképzeléseket – és megszületett a The Daily Mile (A Napi mérföld).

Az előnyöket minden kétséget kizáróan bebizonyította egy 2020-as Edinburgh-i Egyetem tanulmánya, ami kimutatta, hogy a The Daily Mile (A Napi mérföld) jelentősen javította a gyerekek gondolkodási készségeit, reakcióidejét és memóriáját, és pozitív gondolkodásukat.

Ezért ajánljuk mindenkinek hogy menjen ki sétálni vagy kocogni, amelyik tetszik, az egészsége érdekében.